Tűzvédelmi tervezés

Az első ATEX szabvány az EU Direktíva 94/9/EC (ATEX 100) alatt jelent meg, mely a robbanás veszélyes környezetben használt villamos gyártmányok Európai Unión belüli szabad áramlásával kapcsolatos feltétel rendszerről szól, különös tekintettel a robbanás veszélyes környezet kockázataira.

EU Direktíva 1999/92/EC (ATEX 137), honosított változata a: 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet: A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről. A direktíva kötelezően előírja a robbanás védelmi dokumentáció készítését, mely magában foglalja és a munkáltató kötelességévé teszi a munkahelyek kockázat elemzését is.

Ehhez még egy olyan követelményt is csatoltak, hogy a rendelet hatályba lépése előtt meglévő üzemekre 2005. január 1-ig visszamenőleg is alkalmazni kell ezen előírást. (A rendelet egyébként az „ATEX 137”-ként ismert 99/92 EK rendelet honosított harmonizált hazai kiadása.)

Az ATEX előírja az üzem területének zónákra osztását, a robbanásveszély jelenlététől és mértékétől függően. A kockázatértékelés és zónabesorolás az üzem feladata. Az adott zónába kizárólag olyan villamos és nem-villamos berendezések kerülhetnek beszerelésre, melyek rendelkeznek megfelelőségi igazolással és megjelöléssel.

A zónabesorolásban a „D” és a „G” betűk jelentése: G (Gas) gáz, D (Dust) por A zónabesorolásban a I. II. jelölés jelentése: I. földfelszín alatt (pl.bánya), II. külszín

0-s zóna
(1G) Olyan térség, amelyben gáz, gőz vagy köd formában lévő éghető anyagok levegővel alkotott keverékeként robbanásveszélyes közeg folyamatosan, vagy hosszú ideig, gyakran jelen van.

1-es zóna (2G)
Olyan térség, amelyben gáz, gőz vagy köd formában lévő éghető anyagok levegővel alkotott keverékeként robbanásveszélyes közeg előfordulása normál üzem esetén alkalmanként előfordul.

2-es zóna (3G)
Olyan térség, amelyben gáz, gőz vagy köd formában lévő éghető anyagok levegővel alkotott keverékeként robbanásveszélyes közeg normál üzemben nem jellemző, de nem kizárható, hogy (pl. üzemzavar) esetén rövid ideig jelen legyen.

20-as zóna (20-1D)
Olyan térség, amelyben lebegő por levegővel alkotott robbanásveszélyes keveréke folyamatosan, vagy hosszú ideig, gyakran jelen van.

21-es zóna (21-2D)
Olyan térség, amelyben lebegő por levegővel alkotott robbanásveszélyes keverék előfordulása normál üzem esetén alkalmanként előfordul.

22-es zóna (22-3D)
Olyan térség, amelyben lebegő por levegővel alkotott robbanásveszélyes keveréke normál üzemben nem jellemző, de nem kizárható, hogy (pl. üzemzavar) esetén rövid ideig jelen legyen.